+36 30 93 03 870

Home » » (Magyar) Én megtanultam írni…

(Magyar) Én megtanultam írni…

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Én megtanultam írni, te tanulj meg olvasni!

Ez a kissé szemtelen szólás-mondás jutott eszembe a minap, amikor az ezredik olyan cikket is elolvastam, Munkatárs keresés - nagyítóamelyben önjelölt vagy tényleges szakemberek látják el jó tanácsaikkal az önéletrajzuk fölött görcsölő álláskeresőket. Szerintem, aki akarta az már tényleg elsajátíthatta a szuper önéletrajz írásának minden csínját-bínját, de vajon a cégvezetők – akik olvassák ezeket a remekműveket – megtanulták szakértelemmel olvasni a kapott anyagokat?

Valahol láttam egy tanulmányt, amely szerint „brit tudósok” kiderítették: átlag 8 másodperc alatt döntenek az önéletrajzokat olvasók arról, mi legyen a jelentkező további sorsa. Amennyiben ez tényleg így van, akkor az nagyon „gáz”, hiszen ennyi idő alatt csak felületes benyomást (bár szerintem még azt is csak alig) lehet szerezni a jelentkezőről.

Kedves Cégvezető, ha már elköltött egy csomó pénzt álláshirdetés megjelentetésére, akkor, szánjon időt arra is, hogy a beérkezett anyagokat szakértelemmel, alaposan elolvassa.

Nézzük most együtt végig, hogy mi mindent lehet kideríteni egy egyszerű
önéletrajzból!

  • Első lépésként megnyitjuk a kapott fájlt, – na erre a pontra kb. elég a „brit tudósok” 8 másodperce – és ránézünk, hogy úgy általában milyen a dizájn. Fordított-e energiát a jelentkező arra, hogy „széppé” tegye az önéletrajzát. Milyen a szép önéletrajz? Az egymást követő témák bekezdésekre vannak tagolva, a bekezdéseken belül az információk érthető, könnyen áttekinthető szerkezetbe vannak rendezve, oldaltörések segítik az olvasót, a beszerkesztett fénykép nem lóg bele a szövegbe, a CV végén nem maradnak üres oldalak a ki nem törölt enterektől (ha mégis maradt, az erős jelzés, hogy a jelentkező felületes munkavégzésre hajlamos!). Ugyanebbe a pontba tartoznak a még alapvetőbb dolgok is: a betűméret, a betűk stílusa, a színek használata.

Még nem is foglalkoztunk a cv tartalmával, de már egy csomó dolgot gondolhatunk a jelentkezőről: valóban rendelkezik legalább felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel, a keze alól rendezett munkaanyag kerül ki, odafigyel a részletekre, képes az információkat struktúrába rendezni, megdolgozik azért, hogy elérje a célját.

  • Fénykép. Miért kérünk fényképes szakmai önéletrajzot? Mert rengeteg információt nyerünk ezzel is J. Az első: teljesítette-e a jelölt az első kérésünket,- amit ugyan még ismeretlenül,- de felé intéztünk, vagy volt olyan bátor és figyelmen kívül hagyta (gondoljunk bele, hogy ha majd felvesszük hány kérésünket fogja elengedni a füle mellett…) Aztán nézzünk rá a fényképre! Figyeljük meg, hogy van-e valamilyen extra információ tartalma! Tényleg az extra információkra gondolok és nem arra, hogy „jé, milyen szép kék szeme van, vagy hú, de nagy az orra”, mert ezek az információk nem jeleznek előre semmit a jelentkezőről, mint munkavállalóról. Csak egy példa az extra infóra: egészségügyi területi képviselő pozícióra kaptam önéletrajzot egy úrtól, aki korábban katona volt (ez idáig még rendben lett volna). Ám, a CV-be egy egész alakos fényképet csatolt, melyen terepmintás ruhában állt egy hatalmas gépfegyverrel (az extra infó megvolt, az értelmezését Önökre bízom).
  • No, most már nekiállhatunk olvasni. Jól megnehezítette mostanra a cégvezetők életét, hogy a leendő munkavállalók agyon vannak okosítva az önéletrajzírásról. Csak kemény munkával és alapos odafigyeléssel lehet kideríteni, hogy valójában ki is állhat egy profin megírt CV mögött. Sokszor első olvasásra néhány előző munkahelyen és a képzettségen kívül alig tudunk valamit kideríteni. Tényleg többször és nagyon odafigyelve kell tanulmányozni a jelentkezéseket, hogy megszerezzük azokat az információkat is, amelyeket a jelölt inkább eltitkolna. Amire figyelni kell: milyen információk maradtak ki, követhető-e, hogy időrendben mikor, hol, milyen beosztásban dolgozott a jelölt, a hiányzó időszakokról tesz-e valahol említést, kapunk-e magyarázatot a kihagyott életszakaszokra, a közölt információk egyeznek-e a mi elvárásainkkal…

Reményeim szerint mire idáig eljutott a cikk olvasásában már világosan látja, hogy a betűk ismerete és az olvasni tudás még nem elég az önéletrajzok valódi olvasásához, megértéséhez. A Cégvezetők számára ez a tevékenység igazán idő-rabló tevékenység, valójában szerintem nem is az ő feladatuk. Azért vannak HR tanácsadók (pl. a HR Angyal Szolgáltatás 🙂 ), hogy ezt a terhet átvegyük. Míg Ön a cége stratégiáját alakítja, bogarássza a kontrolling jelentéseket, vagy éppen a legnagyobb ügyfelek megtartásán dolgozik, addig, a HR Angyal elolvassa, kiválogatja, előinterjúzza a jelentkezőket. Önnek pedig csak a felvételi folyamat végén kell időt szakítania arra, hogy meghozza a végső döntést, ki legyen a szerencsés kiválasztott.